Le vagyok maradva önmagamtól, ami a blogot illeti, meg igazából minden mást is. Izgalmas évem volt, szakítások és kérészéletű barátságok tarkították, olvasási válság keserítette, és sose tapasztalt szorongásba torkollott.
Mindenesetre az alábbi tanulságokat szűrtem le magamnak:
- ha nem használod a bullet journalodat, hiába van, nem leszel tőle rendezettebb
- a kaktuszok is képesek szomjan halni
- ne fogadj el fura zöld italokat
- előbb gondolkodj, utána beszélj (magyarul maradj síri kussban)
- jobb, ha elkerülöd a tanáraidat
- nem tanulsz meg új darabokat, ha a zongora közelébe se mész
 |
| © Hammer Orsolya |
Sikernek nevezhető dolgok:
- visszaszereztem Márkot
- ezzel a novellával megnyertem egy pályázatot
- van egy Púpom
- elkezdtem táncolni
- végre eljutottam Kaktus koncertre (és Bence még emlékezett is rám)
- másfél ponttal többet értem el irodalom OKTV-n, mint amire számítottam
- ott voltam a sárvári diákköltő találkozón
Kudarcok:
- a kudarcokról nem beszélünk
Fogadalmak 2018-ra:
- tartom a kitűnőt
- keresek valami melót
- nem battatom annyit Márkot
- 40 kiló alatt maradok
- havonta legalább egyszer felhívom a nagyszüleimet
Írhatnék még arról, milyen csudijó dolgokat kaptam karácsonyra (például polaroid fényképezőgépet és egy filodendront), vagy milyen fantasztikus szilveszterem volt, de nem untatlak, Drága Olvasóm. Még egyszer buék, legközelebb találkozunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése