2017. augusztus 18., péntek

esztétikus


esztétikusan kiettem egy fél
sárgadinnyét a héjából.
mellé elrágcsáltam egy
fiú lelkét, de túl tiszta volt,
megfeküdte a méreganyagokhoz
szokott gyomromat, most
túlzott mennyiségű
fájdalomcsillapítóra és
lónyugtatókra van szükségem.
fel kéne húznom a nadrágomat,
itt hever valahol a közelben,
és azt kéne játszanom, hogy
én is ember vagyok.
félresikerült és elég apró,
de mégiscsak ember.
és fel kéne hagynom a
lelkek fogyasztásával is,
de ez nehezebb lenne, mint
leszokni a dohányzásról.
hobbiszerűen török össze
másokat, ha túl kemények
ahhoz, hogy egyszerűen
elrágjam őket. először
borotvával vágok ékeket
beléjük, sót szórok a sebekbe,
aztán ezek mentén hajtom
őket össze, és zsebre teszem
a darabjaikat. ha felpuhultak,
már fogyaszthatók. mint a
sárgadinnye, ki kell kanalazni
a lényeget a héjukból.
nem kéne többet ennem,
megrészegít, addiktív.
már így is megettem az
összes barátom.

2017. 07. 01.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése